A kisfilm alapja Kazinczy Ferenc: Írói érdem című verse, ami valamiért megmaradt bennem az általános iskolás évekből.
Úgy éreztem ehhez a vershez rendkívül passzolna a noir (fekete-fehér) stílus és valami rejtélyes látogató. A díszlet és a film leforgatása igazi csapatmunka volt, mivel az ajtófelirattól a redőnyön beszűrődő fényig, mindent „csináld magad” kellett megoldjunk. Így a redőny kialakítása Strayer, és sickgirl keze munkáját dícséri, míg a fények Pribojszki Bence érdeme.
Bár nem látszik minden apró részlet, de a háttérben 30’as évekbeli bűnözők rabosított képei vannak, az asztalon tintától a fabélyegzőig pedig minden IS található 🙂
Korabeli fegyvert sajnos nem találtunk, ezért a jól bevált kínai piacos csörgő-zörgő-világítót vettük elő..és ki belőle az elemeket 😀
Amit nem sikerült elérjünk az a szép füst/köd effekt, pedig ISTN látja lelkünket mindent beleadtunk, elfüstöltünk vagy 1-2 szivart, és jó pár füstölőt…de hát nem jött össze annyira látványosan…nyilván nem véletlen találták ki a füstgépet, mint olyat. 🙂
Forgatás után szokásos effektelés következett. Mind kép, mind hangban. Ami ezúttal könnyebbség volt, hogy a szinkron részét Strayer vállalta, (pl. a dohány égése/sercegése a dohány morzsolása adta, ami szerintem zseniálisss lett).
Mivel nem szeretjük az egyszerű munkákat, így kicsit meg kellett bonyolítani, vettünk egy egyáltalán nem Kazinczy könyvet, és azt photoshoppal áthegesztettem egy relatíve hiteles Kazinczyvá.
A beol erről is írt, ha érdekel (máméneérdekelne?!?!) az írást itt találod. A werket pedig itt.